Az idén száz esztendeje elhunyt Kada Elek, Kecskemét egykori legendás polgármesterének nagy álma volt egy közlekedési csomópont létrehozása és a vasútállomás épületének elhelyezése a Rákóczi út tengelyében. A most útjára induló „Kecskemét Megyei Jogú Város intermodális pályaudvar és közösségi közlekedés fejlesztése – tervezés, engedélyezés” című, KÖZOP-5.5.0-09-11-2012-0007 azonosító számú projekt kererében végre elkészülhetnek a régihez sok szempontból hasonló tervek is, 1.702.880.000 forint uniós és hazai támogatással.
A kecskeméti Vasútkertben és a Katona József Múzeumban mutatta be ma a sajtó képviselőinek az egykori tárgyi emlékeket Székelyné Kőrösi Ilona történész-főmúzeológus. Az eseményen részt vettek: Mák Kornél és Nagypál Sándor alpolgármesterek, valamint Uhlig Rita, a projektet előkészítő Kecskeméti Városfejlesztő Kft. ügyvezetője.
Mák Kornél így fogalmazott: „A mai esemény célja, hogy a sajtó segítségével emlékeztessük a kecskemétieket: az intermodális pályaudvarral kapcsolatos elképzelések, a hamarosan útjára induló tervezés – és a későbbi kivitelezés – Kecskemét történetének, a tudatos városépítészetnek egy évszázada ekezdődött folyamatát zárja majd le. Kada Elek, a legendás és sokoldalú polgármester, a nagy városépítő a Rákóczi út tengelyében szerette volna látni a pályaudvart, és komoly közlekedési csomópontot tervezett megvalósítani, olyat, amely méltó Kecskemét szerepéhez. Tervét nem tudta valóra váltani, ez most a mi feladatunk.”

A Vasútkertben, a Tóth Sándor által készített Kada Elek szobornál Székelyné Kőrösi Ilona emlékeztetett Kada vasútállomáshoz és környékéhez kötődő munkásságára, majd a jelenlévők a Katona József Múzeum (az 1889-ben Kada Elek által alapított Városi Múzeum) épületében tekinthették meg az egykori polgármester és a vasút kapcsolatát, a korabeli vasúti fejlesztéseket, a vasúti összeköttetések Kecskemét gazdasági és kulturális fejlődésére gyakorolt hatását, a Vasútpark, a pályaudvar és a környék történeti fejlődését bemutató tárgyi emlékeket, valamint a Kada Elek polgármestersége idején elkészült, közlekedési csomópont megvalósítására vonatkozó terveket, amelyeknek része volt a közút, vasút, villamos és a Duna-Tisza csatorna kikötője egyaránt.
Elhangzott: Kada Elek a fővárosban töltött évek alatt vasúti tisztviselőként is dolgozott. Vasúti szakvizsgáit 1885-ben tette le, ezt követően lépett be az osztrák-magyar államvasút-társaság tisztviselői karába. 1891-től az önállósult Magyar Királyi Államvasutak jogügyi szakosztályának vezetője volt, 1894-től pedig az Államvasutak titkára.
A vasút 1853 után fontos szerepet játszott Kecskemét történetében. A Pest-Cegléd-Kecskemét-Szeged vasútvonal építését már az 1848/49-es szabadságharc előtt megkezdték, de Ceglédtől Szegedig csak 1853-ban építették ki a teljes vasúti pályát. Kecskemét ezzel lényegesen közelebb került Pesthez és más nagyvárosokhoz, például Debrecenhez is. A helyi termékek vasúton történő szállítása, a külföldre irányuló kereskedelem a 19. század második felében kezdődött, és Kada Elek polgármestersége idején teljesedett ki.
Abban az időben a városrendezés és a közlekedés terén is jelentős fejlesztések történtek. 1897-98-ban elkészült a város új szabályozási terve. Telekosztások következtében kitolódtak a belterület határai. Megtörtént a Nagykőrösi utca kövezése. 1903-ra megnyitották a „sugárútként” is emlegetett Rákóczi utcát. A pályaudvar környékének fejlesztése a kereskedelem szolgálatában állt (baromfifeldolgozás, gyümölcs és zöldség lerakat, hűtőház és jéggyár, jelentős teherforgalom.) A vasúti szárnyvonalak kiépítésének köszönhetően a környező tanyák és kistelepülések bekapcsolódhattak a város életébe, a helyi, az országos és a nemzetközi kereskedelembe.

A helyi birtokpolitika, a szőlő-és gyümölcskultúra támogatása, a telepítések, és a vasútépítések eredménye volt a megélhetés biztosítása, a város erős megtartó ereje. A kivándorlás nem volt jellemző, a helyi termékek világhírnévre tettek szert, fejlődött az oktatás és a kultúra.

A vasútpark a századfordulón nyerte el mai formáját, a teljes terület parkosítása is ekkor történt. A mai vasútpark területén ugyanis korábban összesen öt temető volt. A múzeum előtti területet, a volt evangélikus temető helyét 1857-ben parkosították, a másik oldalon akkor még folyt a temetkezés. A temetők lezárása az 1870-es években történt. Kada Elek legelső polgármesteri ténykedése a Katona-sétány létrehozása és a Népliget kialakítása volt. A korabeli tervrajzokon és térképeken jól nyomon követhető az utak, sétányok alakulása, valamint az egyes épületek, alkotások megjelenése.
Kada Elek polgármestersége idején elkészült a kecskeméti közlekedési csomópont terve. Ez a közúti fejlesztés kapcsán tartalmazta a Nagykőrösi utca kövezését, a Rákóczi utca kinyitását, a pályaudvar tervezését a Rákóczi utca tengelyébe. Tervek születtek a Csongrádi utca szélesítéséhez, szabályozásához, valamint a Kurucz tér és körút szélesítéséhez; általában a közúti közlekedés, a személy-és teherforgalom feltételeinek javításához. Terv született a vasúti szárnyvonalak további fejlesztésére, a vasúti kereskedelem helyi feltételeinek kialakítására. Kada villamost is szeretett volna: 1911-ben készen állt a terv a Rákóczi út végétől a várost átszelő útvonalon Széktó felé, valamint a Műkertváros felé is.
A legnagyobb álom kétségkívül a Duna-Tisza csatorna és a kecskeméti kikötő volt. A kikötő a vasúti síneken túl mintegy 500 méterre kezdődött volna, nagyarányú teherforgalommal, átrakókkal, tárolókkal. A csatorna vonalát a várostól 3 kilométerre, a Vasútpark és Úrrét között jelölték ki. Ez a korabeli Duna-Tisza köze és Magyarország egyik legnagyobb közlekedési csomópontjának terve volt.

A sajtóeseményen a jelenlévők számos eredeti, korabeli tárgyi emléket tekinthettek meg, egyebek között a Kecskeméti Kaszinó 1830-ban alapított emlékserlegét, látképet az indóház felől, a villamos-vasút tervét, számításait, Sándor István főjegyző kéziratait Kada Elekről és a közlekedési tervekről, a tervezett Duna-Tisza csatorna kecskeméti kikötőjének rajzait.