Elfogadta Kecskemét közgyűlése a város 2013-2014-re vonatkozó Gazdasági Programját. A Kecskeméti Városfejlesztő Kft. átal elkészített stratégiai dokumentum Kecskemét gazdasági lehetőségeit, fejlesztési szükségleteit, -irányait és céljait foglalja egységes szerkezetbe. Vállalásait tekintve a dokumentumban olyan célokat, feladatokat és programokat fogalmaztak meg a szakemberek, amelyek – a jelenlegi gazdasági helyzetben és az önkormányzat teherbíró képessége mellett – reálisan teljesíthetők, vagy elindíthatók a 2014-es új önkormányzati választásokig, illetve az új európai uniós költségvetési ciklushoz (2014-2020) kapcsolódó programok és pályázati kiírások elindulásáig.

Kecskemét gazdasági programja figyelembe vette az Európai Unió gazdaságpolitikájának várható irányait, a kontinensre, s ezen belül Magyarországra nehezedő hosszútávú kihívások kezelésének szükségességét, a helyi adottságokból adódó fejlesztési lehetőségeket, az elmúlt évek gazdasági-társadalmi folyamatait, valamint a megfogalmazott lakossági igényeket. A Gazdasági Program rögzíti azokat az átfogó és stratégiai célokat, amelyek túlmutatnak a program meghatározott időtávján (2013-2014), s érvényességük kiterjeszthető akár a 2020-as időszakig is.

A dokumentumban megfogalmazott hét stratégiai cél olyan irányba kívánja vezetni Kecskemétet, amelynek során a város, képes lehet egyensúlyt teremteni a gazdaság fejlődése, illetve társadalmi-környezeti értékek és érdekek között. A Gazdasági Programban a város 11 programcsoporthoz kapcsolódóan fogalmazta meg tervezett beavatkozásait, és bemutatta azokat a kiemelt programjait is, amelyeket legkésőbb 2014-ig meg szeretne valósítani, vagy el kíván indítani. Az átfogó cél: Kecskemét váljék egy értékeit megőrző, harmonikus gazdaságfejlesztést mutató, nyitott, és innovatív várossá, amely képes egyensúlyt teremteni a gazdaság fejlődése, illetve társadalmi-környezeti értékek és érdekek között.

Stratégiai célok:

-A helyi adottságokat figyelembe vevő, több lábon álló gazdaságfejlesztés ösztönzése, vállalkozóbarát gazdasági környezet kialakítása.

-A tudásalapú gazdaság alapjainak megerősítése, a város oktatási, kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitásának növelése.

-Az energiatudatos, erőforrás-hatékony és környezetbarát gazdasági fejlesztési elképzelések ösztönzése, előtérbe helyezése, a megújuló energia felhasználás arányának növelése.

-Kecskemét térségi és városhálózati szerepkörének erősítése, kedvező közlekedésföldrajzi helyzetének kihasználása, a kistérséggel és a környező településekkel való kapcsolatok bővítése.

-A gazdaság igényeire is nyitott, a munkaerőpiaci kihívásokra reagáló oktatási-képzési rendszer kialakításának, fejlesztésének támogatása.

-Hosszútávon fenntartható, élhető, minőségi városi környezet és magas szintű közszolgáltatások (pl. kultúra, szociális ellátás, egészségügy) biztosítása.

-A befektetés-ösztönzés és tőkevonzás feltételeinek javítása, a városmarketingben rejlő lehetőségek kihasználásával.

Prioritások: „Tudásalapú gazdaság” (a munkaerő-kínálat, az oktatási-képzési és az innovációs kapacitás versenyképességének növelése), „Fenntartható gazdaság” (környezetipar, energetika, turizmus, mezőgazdaság és élelmiszeripar), „Húzó gazdaság” (járműipari, logisztikai fejlesztések, beszállítói programok), „Nyitott gazdaság” (a város tőkevonzó és kooperációs képességének fejlesztése), „Támogató infrastruktúra” (a gazdaság infrastrukturális háttérfeltételeinek javítása), „Élhető környezet” (városfejlesztés, városüzemeltetés, kulturális fejlesztések, társadalomfejlesztés, szolgáltatásfejlesztés)

Gazdaságfejlesztési irányok, tervezett beavatkozási programok:

-Járműipari és közvetlen kapcsolódó ipari ágazatok fejlesztési programja;

-A helyi KKV-k beszállítói képesség növelésének programja;

-Komplex agrár- és vidékfejlesztési program (tanyaprogram, a mezőgazdaság jövedelemtermelő képességének növelése, élelmiszerbiztonság fokozása, alkalmazkodó, környezettudatos és energia hatékony mezőgazdaság támogatása, mezőgazdasági és agrár-ipari klaszterek létrehozása);

-Turizmusfejlesztési program (szálláskapacitás bővítés, üzleti-, konferencia- és egészségturisztikai fejlesztések, kulturális és szabadidő turizmus erősítése);

-Városi közszolgáltatás-fejlesztési program (szociális és oktatási intézmények felújítása, bővítése, közműberuházások folytatása, városüzemeltetés korszerűsítése);

-Közúthálózat-, közlekedés- és tömegközlekedés-fejlesztési program (Intermodális pályaudvar és kapcsolódó közösségi közlekedési fejlesztése, Kecskemét térségi elérhetőségének javítása, Kecskemét elővárosi közlekedési rendszereinek fejlesztése, a városi és térségi kerékpárút-hálózat fejlesztése);

-Energiagazdálkodási és energiahatékonysági program (Középületek, közintézmények, illetve közterületi világítási rendszer energiatakarékos működtetése, energiahatékonyságának javítása; A lakóépületek, illetve az ipari-kereskedelmi létesítmények energiatakarékos működtetését, energiahatékonyságának javítását szolgáló programok; Helyi megújuló energiaforrások [biomassza, biogáz, geotermikus energia, nap- és szélenergia] lehetőség szerinti minél nagyobb arányú, decentralizált felhasználása);

-Ipari park, ipari- és logisztikai területek fejlesztése program (déli iparterület fejlesztés, északi ipari és logisztikai terület kialakítása, fejlesztése);

-Humánerőforrás-fejlesztés programja (duális képzés fejlesztése, műszaki felsőoktatás erősítése, át- és továbbképzési programok bővítése, ifjúságfejlesztési programok);

-Komplex városfejlesztés programja (városrehabilitációs programok, Rudolf-laktanya és szomszédos területeinek hasznosítása és fejlesztése, Homokbánya területének komplex fejlesztése, új bérlakások építése, Széktói rekreációs terület fejlesztése);

-Városi arculatfejlesztési program (városmarketing akciók).

A közgyűlés úgy döntött, hogy a Kohajda László képviselő által készített Kecskemét és Térsége Fenntartható Fejlődési Keretstratégia a Gazdasági Program melléklete lesz, tartalmát pedig figyelembe veszik majd a következő időszakra szóló Gazdasági Program elkészítéésénél.